Himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana) toboza termetes 14-18 vagy akár 20 cm), alakja banánszerűen görbülő, kedvelt virágkötészeti alapanyag.

Kínai dió selyemfenyő (Pinus armandii), hazánkban igen ritka, különleges fenyő. Magjai az európai mandulafenyőhöz hasonlóan ehetőek, finomak, de annál kisebbek, kb. egy centiméteresek. Hántolt magjai kereskedelmi forgalomban vannak Kínában, ott igen kedvelt csemegének számít.
Örökzöld lombja miatt az ókori Kínában a hosszú élet és a halhatatlanság jelképeként tartották számon e fenyőfajt. A hallhatatlanság keresői nem csak a magjait, de a fa gyantáját is fogyasztották.
Nyugat- és Közép-Kína, Korea és Tajvan magas hegyvidékein keresendő az őshazája ennek a szép megjelenésű, hosszú tűlevelű, tűnyalábos fenyőfajnak. Elterjedési területe egy kis területen Burmába is átnyúlik.

Óriás mamutfenyő vagy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Földön élő legnagyobb testtömegű élőlények ennek a fajnak a képviselői. A legöregebb ismert példány 3200 éves; törzsének átmérője 8,85 méter, magassága 93,6 méter, becsült tömege mintegy 1000 tonna.